Egy Autista elk�pzel�sei egy jobb vil�gr�l

El�sz�

Miel�tt a kedves olvas� elmer�lne az �r�s lapjaiban, �n, mint a feljegyz�s �r�ja ejten�k p�r sz�t a tartalm�r�l-t�m�j�r�l. Ez az �r�s nem egy kital�lt vagy �tdolgozott val�s t�rt�netet, se tudom�nyos felfedez�seket, vagy eff�l�ket nem tartalmaz. Ezen az �r�somon kereszt�l szeretn�m az olvas�val megismertetni a vil�ggal kapcsolatos tapasztalataimat, v�lem�nyemet, gondolataimat. Mind ezeket k�l�nb�z� t�m�kra osztom fel. Ahogyan a c�m is el�rulja, �n is Autista vagyok!

Hatalom

Az emberek m�r az �korban is tudt�k, hogy mi az, hogy hatalom: amikor p�ld�ul jogunk van b�ntetlen�l �t�lkezni m�sok felett, vagy belesz�lhatunk az �let�kbe, m�g ha nem is ismerj�k �ket. Csakhogy nem mindenki �lt vele �gy, ahogy m�sok rem�lt�k, mint ahogy a f�ra�, vagy a r�mai cs�sz�r is csak m�sok �let�t keser�tette meg, sokakat rabszolgasorsba tasz�tott vele. A t�rt�nelem sor�n t�bbsz�r is bebizonyosodott, hogy a hatalom olyan, ak�r az �zletes �tel: aki egyszer belek�stol, az nem tud betelni vele. A nagy h�d�t�k is, mint J�lius C�z�r, vagy a g�r�g Nagy S�ndor is ki�hezett rabja volt a hatalomnak, a n�puralom k�nyelm�nek, ami teljesen elvak�totta. Egy id� ut�n m�r sikereinek, gy�zelmeinek kulcsszem�lyei sem �rdekelt�k, csak az, hogy a vil�got az uralma al� hajtsa, �s ez lett v�g�l a veszte mindegyiknek, hogy a moh�s�guk k�vetkezt�ben egyszer csak arra riadtak fel ebb�l az �r�letes �lomb�l, hogy mindent elvesz�tettek, mert hagyt�k, hogy a hatalom�hs�g�k hajtsa �ket, mint holmi birk�kat.

Az �korban nem kev�s birodalom �llt rossz alapokon illetve a hatalomra alkalmatlan emberek ir�ny�t�sa alatt, a t�rt�nelem t�bb szempontb�l n�zve ad meggy�z� bizony�t�kot r�. Egyiptom is p�ld�ul egy teljesen m�s n�ppel �p�ttette fel civiliz�ci�j�t, mik�zben a rabszolg�kk�nt kezelt n�pnek, vagyis a zsid�knak nemhogy meg se engedt�k, hogy saj�t szok�saik szerint �ljenek �s gyakorolhass�k saj�t vall�sukat, de m�g r�juk is er�ltett�k, hogy a saj�tjuk helyett az � isteneiket tisztelj�k. A F�ra� az�rt pr�b�lta min�l jobban f�lelemben tartani rabszolg�it, mert � is tudta, hogy ez a kir�lys�g nem tarthat �r�kk�, de m�gis t�zzel-vassal hadakozott a v�gzettel, melynek keze v�g�l utol �rte: M�zes, a zsid� isten h�rn�ke les�jtott Egyiptom n�p�re. A kegyetlen fejedelem g�gje �s makacss�ga csak akkor t�rt meg, mikor a rabszolg�k istene elragadta t�le egyetlen gyermek�t, �s szabadon engedte a n�pet. R�ma is ehhez hasonl�an bukott el, csakhogy ez a birodalom nem isteni k�zbe avatkoz�sok, hanem

k�ls�-bels� konfliktusok miatt. A rabszolgafelkel�s, a hat�rok megtart�sa sz�p lassan felem�sztette haderej�t, azt�n m�g ott voltak politikai visz�lyok is, ami csak olaj volt a t�zre, v�g�l a barb�r n�pek, �s m�s birodalmak sz�tszedt�k ezt a rossz alapokon �ll� birodalmat.  Ugyanis isten k�t fajta embert b�zott meg, k�t igaz�n neh�z feladattal: Az uralkod�t azzal, hogy rendet �s egys�get teremtsen a n�pben, a papot azzal, hogy seg�tsen megb�k�lni mindezzel. Szerintem mindkett� Istent k�pviseli a f�ld�n. Csakhogy ma m�r az egyik, akit most m�r politikusnak nevez�nk, nem az Isten �ltal r�b�zott feladat teljes�t�s�re haszn�lja fel hatalm�t, hanem hogy min�l k�nyelmesebb� tegye az �let�t. B�r politikusnak lenni is egy meg�lhet�si lehet�s�g, viszont itt sokkal komolyabb dologr�l van sz�, mivel a politikus, aki a Parlamentben �l, az � kez�ben van az orsz�g �s a n�p sorsa. Igaz, hogy magas kereset� munka, viszont az itt hozott d�nt�sekt�l-hat�rozatokt�l az emberek anyagi �llapota �s lehet�s�gei f�ggenek. �n �gy gondolom, hogy ez is egy rossz alapokon �ll� birodalom, csak most m�r t�rsadalom a neve. Egy �ngyilkos t�rsadalmi rendszer, s�t k�osz. A hatalom nem az�rt van, hogy saj�t magunk k�nyeztet�s�re haszn�ljuk fel, hanem, hogy m�sokon seg�ts�nk vele, mivel csak annak marad fenn igaz�n a hatalma, aki arra t�rekszik vele, hogy a polg�rok anyagi-lelki helyzet�t jav�tsa, mert akkor tisztelni-szeretni fogj�k, �s ha � szorul majd seg�ts�gre, ki fognak �llni mellette. �n ebben hiszek. Tudom, hogy az embereket a k�v�ncsis�g, a c�l hajtja, de csak az�rt, mert hatalmunk van, nem �lhet�nk vele �gy, hogy ink�bb az �lmaink-v�gyaink el�r�s�re pazaroljuk, mint hogy a vil�g �rdekeit szolg�ljuk vele, kiv�ve, ha ez a v�gy-c�l olyan, ami a vil�g, a t�rsadalom, a polg�rs�g jav�r�l sz�l, �s nem a saj�tunkr�l, vagy a csal�dunkr�l. Mi emberek is az evol�ci� r�sze, a term�szet, vil�gegyetem rendj�nek par�nyi darabk�i vagyunk. Mi nem az�rt lett�nk a F�ld legintelligensebb, leghatalmasabb l�nyei, hogy uralmunk al� hajtsuk a bolyg�t, �s r�er�ltess�k term�szet�nket, hanem, hogy �letben tartsuk, �s megv�dj�k. Mert szerintem a sors minket jel�lt ki arra a feladatra, hogy �vjuk a plan�t�t a pusztul�st�l. Mi m�s�rt ruh�zott volna fel minket a tud�s hatalm�val, ha nem ez�rt. Ha hagyjuk, hogy �lmaink-v�gyaink ir�ny�tsanak minket, akkor az �let leg�rd�gibb csapd�j�ba s�t�lunk bele. Az igazi boldogs�g nem k�v�l lelhet� meg, a k�r�l�tt�nk l�v� vil�gban, hanem bel�l, hogy meg tudunk b�k�lni �nmagunkkal �s a vil�ggal. Mert az �letben a sors k�t szab�ly szerint cselekszik: Valami�rt megszenved�nk, vagyis hogy az �let k�l�nb�z� kih�v�sokat t�r el�nk, melyek v�g�n ott a k�rp�tl� jutalom, illetve valami�rt szenved�nk, azaz az �letben elk�vetet b�neink�rt a sors, �s az �let k�l�nb�z� csap�sokat m�r r�nk b�ntet�sk�nt.

P�nz

A mai vil�gban, vagyis a mi civiliz�ci�nkban kulcsfontoss�g� a p�nz. Ha nincs p�nz�nk, nem tudunk megmaradni az emberi civiliz�ci�ban. P�nz kell ahhoz, hogy legyen hol laknunk, legyen mit enn�nk-innunk, viszont a p�nz�rt meg is kell dolgoznunk, �s ahhoz, hogy dolgozhassunk, meg kell szerezn�nk hozz� a sz�ks�ges tud�st. Ez mind nem vit�s. Csakhogy, az ember min�l jobban teljes�t a munkahely�n, ann�l t�bb a fizet�se, ann�l jobban els�llyedhet a modern �letben, �s ann�l ink�bb a m�nak �l, fogyaszt a fogyaszt�i t�rsadalomban. Vagyis rabszolg�ja lesz az �t kihaszn�l� rabszolgatart�knak, akik �gy egyre jobban leig�zz�k, megsemmis�tik val�di emberi l�t�t. Szerintem viszont van valami, amit nem fejlesztenek annyira, mint ezeket a fogyaszt�si cikkeket, de arr�l majd a tov�bbi fejezetekben besz�lek, mivel �gy gondolom, hogy f�leg emiatt szor�tottak a sz�leim tilalmak k�z�. A vil�gr�l szerzett eddigi tapasztalataimb�l azt sz�rtem le a p�nzr�l, hogy az ma m�r nemcsak egy fizet�eszk�z, hanem egy elmebetegs�g is, egy �rd�gi ment�lis v�rus. Mely akkor tud igaz�n elhatalmasodni rajtunk, ha ink�bb a r�lunk-csal�djainkr�l sz�l� v�gyaink�rt �l�nk, vagy ha megtollasodunk. �n �gy gondolom, hogy akinek hatalma van, az csak m�g t�bb hatalmat akar, ugyan �gy akinek p�nze van (gazdagok), azok csak m�g t�bb p�nzt akarnak. �n nem az�rt szeretn�k meggazdagodni, hogy p�ld�ul nagy h�zban �lhessek, luxusban, hanem, hogy megval�s�tsam a legnagyobb, legnemesebb, leg�nzetlenebb �lmomat, melyr�l itt is �rok. Egy�bk�nt szerintem nem a p�nzr�l sz�l az �let, az csak egy seg�deszk�z ahhoz, hogy �letben tudjunk maradni ebben az ember �ltal haldokl�v� tett vil�gban. A vil�g sz�m�ra azonban m�g van rem�ny, de ez a rem�ny is ki fog hunyni el�bb-ut�bb, ha tov�bbra is korrump�lhat� emberek kez�ben van az ir�ny�t�s, �s ugyan ebben a p�nzre alapozott t�rsadalomban �l�nk. A p�nzhez legk�zelebb �ll� hivatal, a Bank, amiket �n �szint�n, ki nem �llhatok, mert, hogy nem b�zom a bankokban, �s szerintem egyre t�bbet vesznek el, mint adnak vissza, nem besz�lve a cs�b�t� hitel �s sz�mla k�n�latokr�l. Vagyis ha nem tudunk j�l b�nni a p�nzzel, nem ismerj�k ki a csapd�it, k�nnyen az �let rov�s�ra mehet. Ugyan �gy, ha nem tudunk j�l b�nni a hatalommal, k�nnyen a vil�g rov�s�ra mehet, amir�l az el�z� fejezetben is �rtam. Ma m�r szerintem az emberek azt hiszik, hogy p�nzzel-hatalommal megtal�lhatj�k a boldogs�got, pedig nagyot t�vednek. Az igazi boldogs�g bel�l tal�lhat� meg, ha igyeksz�nk megb�k�lni a minket k�r�lvev� vil�ggal, �s legf�k�ppen �nmagunkkal. Mert aki nem tud megb�k�lni �nmag�val, az a vil�ggal se tud, �s ez ford�tva is igaz. A Buddhizmusnak szerintem sok mindenben igaza van. �n abban hiszek, hogy hi�ba lesz az ember ak�rmilyen gazdag �s hatalmas, a lelke mind v�gig szenvedni-gy�tr�dni fog az �l�k k�zt, am�g nem tal�lja meg saj�t k�ls�-bels� b�k�j�t. Mely csak �gy �rhet� el, ha megteremtj�k saj�t harm�ni�nkat lelk�nk �s a vil�g k�zt. B�r ezzel egyed�l kell megbirk�znia mindenkinek, mivel csak � egymaga ismerheti meg igaz�n �nmag�t, melyhez sz�mtalan seg�dk�z l�tezik ma m�r. Csup�n rajtunk m�lik, hogy melyiket v�lasztjuk: A b�k�t, vagy az �r�k gy�trelmet! Egyszer olvastam egy keleti t�rt�netet egy hercegr�l, aki gazdag �s hatalmas volt, de nem mehetett ki a palot�b�l sose. Mindene megvolt, amit csak k�v�nhatott m�s, � viszont csak azt nem kaphatta meg, amire a legjobban v�gyakozott. Ez�rt egyszer mindent eldobott, �s v�gleg elhagyta a palot�t, vagyis elkezdte megismerni a vil�got. Ez hasonl� a sz�let�shez, amikor valaki a vil�gra j�n. Minden ember a sz�let�se ut�n kezdi el megismerni a vil�got, viszont ez a herceg m�r r�g megsz�letett, mikor elkezdte megismerni a vil�got. A kezdetekben megtapasztalt borzalmak arra �szt�n�zt�k, hogy szerzetes legyen. Ez a t�rt�net is p�ld�ja annak, hogy a p�nz vagy a hatalom nem egyenl� a boldogs�ggal. Ha az embernek vannak v�gyai, akkor nem tud megb�k�lni a vil�ggal. A Buddhizmus is ezt tan�tja, hogy v�gyak n�lk�l szenved�s sincs. Nekem egyik r�gi v�gyam az volt, hogy eljuthassak K�n�ba, de ez a c�l m�r elsz�llt, eldobtam. Egy sz�val, a p�nz egy rossz t�rsadalmi alap, mivel vannak dolgok, amiket nem lehet p�nzzel elnyerni, megszerezni. P�ld�ul p�nzen nem tudsz venni igaz bar�tot, igaz szerelmet, �letet, vagy tiszta sz�vet. Ebben a fejezetben ezt pr�b�ltam bizonygatni az olvas�nak.

A term�szet �s az emberi civiliz�ci�

Az �llatok �s a n�v�nyek mind a term�szet r�sze, mint egy fa k�t f� �ga, mely azt�n egyre t�bb �gra oszlik sz�t. Amit az �llat el vett a n�v�nyt�l, azt k�s�bb vissza adta neki test�vel, hal�la ut�n. Az ember is eleinte igyekezett harm�ni�ban lenni term�szettel, �s annak rendje szerint �lni. Azt�n az ember elkezdett az �llatokn�l egyre intelligensebb� v�lni, fejl�d�se sor�n. Ennek k�vetkezt�ben az id� m�l�s�val civiliz�ci�nk egyre visszatasz�t�bb, elk�l�n�ltebb lett a term�szett�l, s�t, hatalmasabb is lett. Miut�n az ember kezdte �gy l�tni, hogy vil�ga „messze t�lsz�rnyalta” sz�l�vil�g�t, �gy �rezte, most, hogy m�r nincs sz�ks�g a term�szet ny�jtotta seg�ts�gek z�m�re (pl. nem barlangokban, hanem saj�t �p�t�s� h�zakban lakunk, t�z helyett f�t� berendez�sekkel meleg�tj�k otthonainkat, stb.), azt tehet�nk, amit akarunk bolyg�nkkal. A tud�s, a halad�s, a fejl�d�s, az �j dolgok felfedez�se ir�nti v�gy k�vetkezt�ben egyre jobban semmibe vett�k a term�szetet, illetve elkezdt�k elvenni ter�leteit.  �gy terjedt�nk, eltorzult-elnyom� civiliz�ci�nkkal egy�tt, ak�r egy veszett v�rus a szervezetben. A term�szetet is ma m�r f�leg csak mocskunk t�rol�s�ra haszn�ljuk: A f�kkal sz�rtetj�k ki a v�rosban felgy�lemlett szmogot, az erd�kben, mez�k�n, messze a v�rosokt�l t�roljuk a vesz�lyes hullad�kot. Vagyis meggondolatlanul �s felel�tlen�l romboljuk bolyg�nkat, az �zon lyukr�l nem is besz�lve. Igaz, hogy saj�t technol�gi�nkkal is igyeksz�nk tiszt�n tartani plan�t�nkat, mint az �jrahasznos�t�s, vagy a szelekt�v szem�tgy�jt�s, stb. De f�lek, hogy nagyobb a baj, kevesebb az id� a csorba kik�sz�r�l�s�re, mint hinn�nk, hogy plan�t�nkat �jra a r�giv� tegy�k. Illetve ott van m�g az emberi term�szet is. Egyre t�bb embert hajt a gazdags�g a gondtalan �let ir�nti megsz�llott v�gy, a hatalom�hs�g. A c�gek is p�ld�ul egym�st falj�k, v�s�rolj�k fel, lopj�k meg, mint hogy tisztess�gesen �sszekapcsol�djanak, harmoniz�l�djanak, �s egy�tt m�k�djenek. Ez is a term�szett�l val� elszigetel�d�tts�get bizony�tja. De nemcsak bel�l, k�v�lr�l is l�tszik, az erd�irt�s, a vad�szat �ltali megtizedel�se a term�szetnek. Egysz�val k�t t�z k�z� szor�tva puszt�tjuk folyamatosan sz�l�vil�gunkat, illetve lassan m�r �nmagunkat is. Egyre t�bb ember vesz meg a p�nz �s a hatalom k�nyelm��rt, melyb�l k�s�bb id�vel k�zvesz�lyes bolond�ria lesz. De p�nikra semmi ok. Ez ellen a ment�lis v�rus ellen van m�d v�dekezni, �gy, ha meghalljuk szav�t azoknak akik m�sk�p gondolkodnak, �s megfogadjuk j� tan�csukat. Ha nem hagyjuk, hogy ez a p�nznek-hatalomnak nevezett elmebetegs�g befoly�soljon minket, �s azok szav�ra figyel�nk, akir�l t�bben is meg�llap�tott�k, hogy t�bbet t�r�dnek a vil�ggal, mint magukkal, �s csak, ennek a legal�bbis sz�momra romlott alap� t�rsalom alap elv�r�sainak tesz eleget, akkor m�g tal�n helyre hozhatjuk a k�rt, amit t�v�tra t�r�s�nkkel okoztunk.

Az oktat�s

Az oktat�s, vagyis tan�t�s-tanul�s m�r nagyon r�g �ta l�tezik, s�t, minden �l�l�ny eg�sz �let�ben tanul. Az ember viszont a tud�s hatalm�nak megtapasztal�sa �ta az �letben marad�s elsaj�t�t�sa mellett civiliz�ci�nk alap szab�lyait �s az ehhez sz�ks�ges tud�st is k�teles megtanulnia. Az ut�bbi, amit ink�bb tanul�snak nevez�nk, eleinte az �r�sb�l-olvas�s�b�l, sz�mol�sb�l �llt, azt�n megjelentek a term�szettudom�nyok, a fizika, a k�mia, a biol�gia, stb. Ahogy m�r eml�tettem egy kor�bbi fejezetben, ma m�r minden egyre fejlettebb� v�lik, a gazdas�gt�l �s a h�ztart�st�l elkezdve a szolg�ltat�sokig. Viszont �n �gy l�tom, hogy egy valami m�gis van, amit nem fejlesztenek olyan gyorsan, mint minden m�st: az oktat�st. Ezt �gy �rtem, hogy m�g mindig f�leg k�nyvekb�l, feljegyz�sekb�l jutunk hozz� civiliz�ci�nk alapismereteihez, csak az anyagok el�r�se az internet megjelen�se �ta k�nnyebb� v�lt. Azt nem tagadom, hogy ez �ltal sokat fejl�d�tt az oktat�s, de akkor is �gy l�tom, hogy a m�dszerek egy cs�ppet sem fejl�dtek. Mert p�ld�ul m�g mindig emberek tan�tanak az oktat�si int�zm�nyekben, illetve m�g mindig 12 �v kell alap er�fesz�t�ssel az �retts�gihez. Hogy �n mikor l�tn�m azt, hogy az oktat�s t�nyleg fejl�d�tt valamit? A v�lasz egyszer�: Mint tudjuk, p�ld�ul a h�ztart�sban is m�r g�pek seg�tenek r�videbb id� alatt elv�gezni a takar�t�st is. Sz�momra az, hogy m�g mindig f�leg jegyzetekb�l-k�nyvekb�l tanulunk olyan, mintha m�g mindig sepr�vel takar�tan�nk, �s nem porsz�v�val. Hogy jobban felvil�gos�tsam az olvas�t err�l a hasonlatr�l, elmagyar�zom: Ahogy a porsz�v�t is feltal�lt�k, mint g�pet ahhoz, hogy r�videbb id� alatt �s k�nnyebben v�gezz�nk a takar�t�ssal, ugyan �gy szerintem ideje lenne feltal�lni egy olyan g�pet, mellyel hamarabb �s k�nnyebben juthatunk hozz� a tud�shoz. Mint p�ld�ul ezzel a g�ppel mondjuk, 12 helyett 6-7 �v alatt jutunk hozz� az �retts�gihez, �s kevesebb er�fesz�t�ssel �rj�k el, mint most. Mert ha m�r g�ppel v�geztetj�k el a h�zimunk�t, h�t g�pek juttass�k a fej�nkbe a tud�st is. A m�sik oka, hogy min�l jobban fejl�dik a technol�gia, �s haladunk a t�rt�nelemben, el�bb-ut�bb elj�n az a nap, melyt�l, az ember nem k�pes saj�t erej�b�l az emberi civiliz�ci�r�l val� alap tudni val�kat meg tanulni, �s g�pekre lesz sz�ks�g, hogy az agy marad�k 2/3-�ban is el legyen t�rolva valami fontos az �letben marad�shoz. Mert �gy tudom, hogy az ember az agy�nak csak az 1/3-�t haszn�lja. Ez�rt szerintem jobb lesz, m�g az el�tt elkezdeni kutatni a lehet�s�gek ut�n, miel�tt ez a nap elj�n, hogy sok ember ne ker�lj�n neh�z helyzetbe. Ebben a fejezetben r�viden csak arr�l �rok, hogy a kutat�s-fejleszt�sben az oktat�sra kellene a legnagyobb figyelmet ford�tson ez a vil�g, mint b�rmi m�sra.

Autist�k

A vil�gon miden orsz�gban �lnek autist�k. A vil�g nemr�g kezdett el foglalkozni az autizmussal, mivel ez egy, egyre t�bb szem�lyn�l megjelen� ment�lis probl�ma. Az els� autizmust bemutat� film az „Es�ember” volt, mely felsz�nesen bemutatja egy autista ember jellemvon�sait. Az autist�kat eleinte a szellemi fogyat�kosok k�z� sorolt�l (ahogy �n tudom), most, hogy m�r valamivel jobban megismert�k �ket, az is felmer�lt az emberek fej�ben, hogy az autist�k igaz�b�l nem is szellemi fogyat�kosok, hanem m�s fajta emberek. Ezt az elm�letet az autist�k t�bb tulajdons�ga is al� t�masztja: az �tlagemberekhez k�pest m�sk�p l�tj�k a vil�got, amihez nehezebben tudnak alkalmazkodni �s megtapasztalni, m�sok a szok�saik, a term�szet�k, �szint�n kimutatj�k a f�lelm�ket a v�ltoz�st�l. B�r vannak dolgok, melyekben h�tr�nyosabban, viszont az �letnek vannak olyan ter�letei, melyekben jobban tudnak teljes�teni az �tlagn�l, vagy a t�bbs�gn�l. Ahogy k�t egyforma ember nincs a vil�gon, ugyan �gy k�t egyforma autista sincs. Minden autist�nak m�sok a h�tr�nyai, kiemelked� tulajdons�gai, r�geszm�i, szok�sai. Autist�nak lenni nem k�nny� dolog, mivel nekik az �tlagn�l nehezebb akad�lyokkal kell szembe n�zni�k az �let �tj�n, illetve sz�mukra t�bb id� kell hozz�, hogy megismerkedjenek a t�rsadalmi szab�lyokkal, elv�r�sokkal. Az autist�k is ugyan olyan fontosak a t�rsadalomban, mint b�rki m�s. A vil�g hib�it legink�bb �gy vehetj�k �szre, ha t�bb f�le sz�gb�l n�zz�k. Az autist�k is p�ld�ul eg�szen m�s sz�gb�l l�tj�k a vil�got, mint az �tlag ember, ez�rt olyan selejteket is �szrevehetnek, melyeket norm�l ember sose. Ez�rt az autist�kat is megilletik a t�rsadalmi �s polg�ri jogok: nek�nk is jogunk van szavazni, d�nteni, ki�llni �nmagunk�rt, felsz�lalni, stb. Vagyis az autist�kra is sz�ks�ge van a vil�gnak �s a t�rsadalomnak, �s ford�tva. B�r a vil�g m�g csak kis m�rt�kben ismeri az autist�kat, �s a vil�g komolyabb r�szeiben, mint az oktat�si int�zm�nyek vagy a v�ros utc�iban nem hajland�ak �ket meg�rteni, megt�rni, befogadni t�bbnyire. Ez�rt legt�bbj�k csak negat�vumokban r�szes�l, �s ink�bb pr�b�l elmenek�lni ment�lisan egy m�sik, maga �ltal megteremtett vil�gba, ahol nem �rhetik s�relmek. Ez olyasmi, mint amikor a strucc homokba dugja a fej�t, � is pr�b�l elrejt�zni a probl�m�k el�l. Tehetetlen�l �s v�dtelen�l t�lt�ttem majdnem minden napomat a n�gy fal k�zt az ellens�geimmel, ami igen nagy d�h�t, gy�l�letet �s bossz�v�gyat �bresztet bennem a val� vil�g ir�nt. Ezt az�rt mondom, mert engem is 8 �ven �t csak f�leg negat�vumok, s�relmek, megal�z�sok-gyal�z�sok, testi-lelki s�relmek �rtek, ez�rt �n is bez�rk�ztam a magam vil�g�ba, vagyis �n is homokba dugtam a fejem. Viszont voltak, akik seg�tettek szemben�zni az akad�lyokkal: a sz�l�k. Azok a sz�l�k, akiknek autista gyerek�k van, �s elfogadj�k, szeretet�k seg�ts�g�vel pr�b�lj�k fenntartani �rdekl�d�s�t e vil�g ir�nt. Csak hogy az nem megy nekik, ha egyszerre kell bel�le embert faragniuk, �s a kell� tud�ssal is felruh�zniuk, ez�rt kialakultak, ezzel a ment�lis probl�m�val foglalkoz� egyes�letek pl. AURA, stb. Ezek az egyes�letek azon munk�lkodnak, hogy a vil�g �gy n�zzen az autist�kra, mint a nem autist�kra, vagyis hogy megsz�njenek a k�l�nbs�gek kettej�k k�zt. Nekem is sok id�be �s er�fesz�t�sbe ker�lt, hogy elfogadjam ennek a vil�gnak �s t�rsadalomnak a szab�lyait �s k�vetel�seit, b�r nem mindhez van meg bennem a kell� k�teless�g tudat, ezt nem tagadom. Viszont m�g mindig sokat kell tanulnom err�l a vil�gr�l. Viszont a sz�leim m�g enn�l is t�bbet vont�k az ig�t az�rt, ameddig eljutottak n�lam, �s �n m�g mindig nem tudok megb�k�lni a vil�ggal. Ha az �n gyereke is autista, vagy a j�v�ben vil�gra j�v� gyermeke autista lesz, mindig e sorok lebegjenek szeme el�tt. Az autist�knak m�g k�s�bb alakulnak ki �letc�ljaik, hogy miv� szeretn�nek v�lni, ezt legink�bb azzal tudn�nk megk�nny�teni sz�mukra, ha kiismerj�k �rdekl�d�si k�reit, �lete sor�n felcsillan� tehets�geit, �s pr�b�ljuk afel� ir�ny�tani l�t�t, �rdekl�d�s�t, de nem t�l nagy korl�tok-tilalmak k�z� szor�tani, mert azzal ink�bb h�tr�nyosabb, mint el�ny�sebb helyzetbe hozzuk. Mert, hogy nem ismerik j�l a val� vil�got illetve sok negat�v tapasztalatot szereznek, �s mellette m�g sz�l�i tilalmakkal is ell�tj�k, az csak m�g jobban elveszi a kedv�ket att�l, megpr�b�ljanak megismerkedni ezzel a vil�ggal. N�lam is megesett, hogy t�bbsz�r is eltiltottak att�l, ami a sz�vemnek a legkedvesebb volt, �gy m�g jobban megut�ltam a vil�got. Igaz, hogy az egyoldal� tapasztalat nem sok eredm�nyt hoz az autizmus megismer�sben, ez�rt vannak olyan autist�k, akik megadj�k a lehet�s�get, hogy a nem autista emberek betekintsenek az � vil�gukba, mint p�ld�ul az autista m�v�szek alkot�sain kereszt�l. �n is, mint autista �r� azon munk�lkodom �r�i alkot�saimmal, hogy megismerhessenek minket. Van viszont egy m�sik dolog, ami serkentheti az autist�k akarat�t arra, hogy megpr�b�lj�k megismerni ezt a vil�got, melyben testileg �lnek: a szerelem. Ha egy autista szerelmes lesz egy nem autist�ba, aki viszonozza a szerelmet, az autista el�bb-ut�bb elkezdi megismerni ezt a vil�got, hogy a nem autista szerelm�nek a kedv�ben tudjon j�rni. �n is szerelmes voltam egy nem autista l�nyba, aki kedveli az autista kisgyerekeket. A k�vetkez� fejezetben magamat, mint autist�t fogom megismertetni b�vebben.

Death Note

Ezt a t�rt�netet az�rt hozom sz�ba, mert �n is hasonl�an gondolkodom, mint a f�h�s.

             A t�rt�net Jap�nban j�tsz�dik, ahol egy Yagami Light nev� tehets�ges di�k �li c�ltalan �let�t, undorral tekintve a b�n�z�sre, legf�bb te�ri�ja, hogy "a vil�g velej�ig rohadt", melynek gy�ker�t a b�n�z�kben l�tja. Egy nap r�tal�l egy jegyzet f�zetre (a hal�l list�ra), melybe ha b�rkinek be�rj�k a nev�t, az meghal. S�t, a lista birtokosa megszabhatja, hogy az �ldozat milyen hal�lt haljon, de ha a hal�l okot nem hat�rozz�k meg �s r�szletezik, az alapvet�en sz�v roham lesz. Light �lete ez�ltal c�ltudatoss� v�lik, arra haszn�lja a lista term�szet feletti erej�t, hogy elkezdi kiirtani a b�n�z�ket szerte a vil�gban. A list�r�l kider�l, hogy az el�z� tulajdonosa egy Ryuk nev� hal�l isten volt, aki unalm�ban dobta le a f�zetet az emberek k�z�. A t�rt�netben k�pbe ker�l egy Misa nev� fiatal l�ny is, akinek a sz�leit gyerekkor�ban a szeme l�tt�ra �lt�k meg. Miut�n a sz�lei gyilkosa Light egyik �ldozat�v� lesz, Misa h�s�ges csatl�sa lesz Lightnak. A f�h�s tetteire nemcsak a vil�g figyel fel, hanem a sajt� is, �s Kira n�ven emlegetik a titokzatos gyilkost. De a rend�rs�g sem t�tov�zik. Kira els� komoly ellenfele a t�rv�ny oldal�n, egy L-k�nt ismert titokzatos nyomoz�, aki m�r sok b�n�gyet oldott meg a h�tt�rb�l. A csat�b�l Kira ker�l ki gy�ztesen. De mikor �gy l�tja, hogy m�r semmi sem �llhat az �tj�ba, �jabb ellenfelek t�nnek fel, M (Mello) �s N (Near). Viszont Kira sz�m�ra t�l nagy falatnak bizonyulnak egy�tt, lebuk�sakor kit�lalja te�ri�j�t legy�z�inek, ami �ket cseppet sem hatja meg. Near r�ad�sul a szem�be mondja az igazs�got, hogy nem t�bb egy eszel�s sorozat gyilkosn�l, aki t�veszm�iben istent pr�b�l j�tszani. A fin�l� pedig tragikus �s meglep�. Mivel Ryuk nem akarja a v�letlenre b�zni Light hal�l�t, �gy saj�t maga v�gez vele, vagyis a saj�t list�j�ba be�rja a nev�t, �s Light sz�vrohamban meghal.

A t�rt�net sok k�rd�st felvett:Igaza van-e Kir�nak? Vajon az ember eredend�en b�n�s, �s nem szabad, hogy marcangolja a bolyg�t, ez�ltal �rtsuk is ki �ket? Nem �rdemli meg a m�sodik es�lyt, az oly sok �ven �t haszn�lt (�s ezek szerint teljesen haszn�lhatatlan) t�rv�nyrendszereket dobjuk a sutba, teremts�nk �jakat? Teremts�nk �j vil�got? K�pes-e erre egyetlen ember, m�g ha rendk�v�li aggyal is van meg�ldva?

Van-e jogunk egy�ltal�n �t�lkezni? Hagyjuk a vil�got �s abban az emberis�get elsorvadni ebben az egyre terpeszked� mocsokban, vagy pr�b�ljunk kem�ny eszk�z�kkel igazs�got szolg�ltatni felett�k? Rengeteg a k�rd�s, de ne f�lj�nk, a t�rt�net alatt mindent megmagyar�znak, csak az erk�lcsi mondanival�t nem. Azt nek�nk kell eld�nten�nk, mi hogyan viszonyulunk hozz�, �s mi hogyan viselkedn�nk egy ilyen helyzetben.

Hogy nekem mi a v�lem�nyem?

Szerintem Light helyesen cselekedett. Nem lenne-e jobb �gy a vil�g, ha csak egy b�n�z� �lne rajta, mint sok, �s az az egy is csak a t�bbi b�n�z�t �ln�. Illetve a t�rv�ny m�r szerintem sem el�g. A letart�ztat�s ut�ni esem�nyekr�l nem is besz�lve. Hiszen vagy megsz�kik a b�rt�nb�l, vagy egy fifik�s �gyv�ddel hamarabb szabadl�bra helyezteti mag�t, vagy a r�cs m�g�l folytatja ahol abba hagyta. Vagyis szerintem ma m�r a vil�gon csak egyetlen olyan b�rt�n van, ahol az ilyesmit nem tehetik meg az alvil�giak: a POKOL. Light is ezt csin�lta, a pokol b�rt�n�be k�ldte �ket ahol nemcsak, hogy le kell t�lteni�k b�ntet�s�ket, hanem meg is kell lakolniuk gazs�gaik�rt. Illetve az�rt siker�lt derekasan lecs�kkentenie a b�n�z�st, mert elkezdtek rettegni t�le, mert tudt�k, hogy aki a b�n�z�s �tj�ra l�p, meghal. Egysz�val �n a f�h�st egy �rd�g b�rbe b�jt angyalnak mondan�m, vagyis akinek rossz indulat� tettei m�g�tt j� sz�nd�k lapul.

�n mire haszn�ltam volna a list�t, ha �n tal�lom meg?

�n is �gy gondolom, hogy a vil�g velej�ig rohadt, de nemcsak a b�n�z�kt�l, hanem a p�nzt�l is. Mert szerintem min�l vaskosabb valakinek a banksz�ml�ja ann�l rohadtabb lesz az illet�, a Bank rendszerekr�l nem is besz�lve. �gy �n nemcsak a b�n�z�ket irtan�m vele, hanem a Villa lak�kat, azokat akik Ferrarival, Limuzinnal, vagy Rolls royce-szal k�zlekednek, �s m�s felt�n�en nagy l�bon �l�ket, illetve az olyan politikusokat, akik csak a saj�t zseb�kre dolgoznak, �s nem az �llamuk helyzet�n pr�b�lnak jav�tani. Persze a meg�lhet�si b�n�z�ket nem gyilkoln�m, mert �k nem �nsz�ntukb�l lopnak, hanem az �let k�nyszer�tette r� �ket.